Az európai társadalmak egyik jelentős problémája az elöregedés. A Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán működő Egészségügyi Informatikai Kutató-Fejlesztő Központ közreműködésével egy európai konzorcium olyan informatikai megoldást fejlesztett ki, mely elsősorban idős, egészséges, egyedül élő emberek számára segíti a hobbi-kertészkedés elsajátítását. A rendszer alapja egy olyan földbe dugható érzékelő, mely a mért adatokat képes egy okostelefonos alkalmazás számára továbbítani. Az adatok a felhőben tárolódnak. Ezen kívül egy kertészkedő csoport tagjai üzeneteket küldhetnek egymásnak és megoszthatnak egymással például képeket is a büszkeségeikről. A rendszert az utóbbi két év során három helyszínen próbáltuk ki Európában, önkéntesek bevonásával: Portugáliában, Olaszországban, és Belgiumban. Az eredmények összességében rendkívül pozitívak voltak…
Az európai társadalmak egyik jelentős problémája az elöregedés. Hogy ez pontosan mit jelent, azzal kapcsolatban elég megnézni az alábbi korfa-előrejelzést, melyet az Eurostat készített. A korfa azt mutatja meg, hogy az egyes életkori csoportokba a lakosság mekkora része esik. Az alábbi ábra külön mutatja a férfiak és a nők előre jelzett és jelenlegi életkor-csoport szerinti eloszlását. Feltűnő, hogy a mostani eloszláshoz képest néhány évtizeden belül nagyon sokan fognak átkerülni a munkaképes, kereső korosztályból a nyugdíjas, eltartott korosztályba: akár a lakosság harminc százaléka is nyugdíjas lehet. Ez az átalakulás nagy problémákat fog jelenteni a társadalombiztosítás és az egészségügy finanszírozásában. Ráadásul a problémákat csak nagyon hosszú távon lehet megoldani, mert a demográfiai folyamatok rövid távon nem befolyásolhatók érdemben.
A nagy számú nyugdíjas nem csak pénzügyi, hanem szociális problémákat is fog jelenteni. Sok ember úgy érzi, hogy mivel már nyugdíjas, az élete üressé, tartalmatlanná vált. A depresszió különféle betegségek kialakulásához vezet. És itt jön a képbe a komolyan vett hobbi-kertészkedés. A kertészkedésnek nagyon sok előnye van, nézzünk ezek közül néhányat. A kert gondozása mozgást, rendszeres és könnyű fizikai aktivitást jelent, ami egészségügyi szempontból rendkívül előnyös, és hozzájárul az egészséges állapot fenntartásához. De még egy beteg ember számára és többet érhet, mint egy drága gyógyszeres kezelés. A növények elültetése, a gondozása, és végül a termés betakarítása célt és értelmet ad a mindennapoknak, a természethez való közelség pedig pozitív spirituális élmény. További előnyként említhető a házilag termesztett, vegyszermentes és egészséges zöldségek fogyasztása nap mint nap. A konyhakertről ezen kívül lehet beszélgetni másokkal, a terményt meg lehet osztani, a kertet meg lehet mutatni a barátoknak és a rokonoknak is – tehát a kertészkedésnek szociális szempontból is határozott előnyei vannak. Mindezeket az előnyöket már nem egy kísérlet bizonyította be különféle életminőséget mérő skálák vizsgálatával, elsősorban a Távol-Keleten.
Ebben a cikkben egy olyan projektet mutatunk be, amelyik elsősorban idős, egészséges, egyedül élő emberek számára segíti a hobbi-kertészkedés elsajátítását informatikai támogatással. A “Turntable” nevű megoldást egy olasz vezetésű nemzetközi konzorcium fejlesztette ki, melyben a Pannon Egyetem is tevékeny részt vett. Íme a projekt weblapja:
Nemzetközi szinten a korábbi hasonló kísérletekhez képest az újdonságot az információs technológiák használata és az európai helyszínek jelentették. A rendszer alapja egy olyan földbe dugható érzékelő, mely egyidejűleg méri a talaj nedvességét, a levegő hőmérsékletét, és a napfény erősségét is, a mért adatokat pedig képes egy okostelefonos alkalmazás számára továbbítani. Az adatok a felhőben tárolódnak.
Az alkalmazás segítségével folyamatosan nyomon tudjuk követni a kertünk állapotát, és a beépített tananyagok segítségével a használat során azok a felhasználók is meg tudnak tanulni kertészkedni, akik soha életükben nem próbálkoztak még ilyesmivel – ami szintén gyakori jelenség városi embereknél. A felhasználói felület megszemélyesíti a növényeket, amelyek ilyen fajta üzeneteket küldözgetnek, mint például “szomjas vagyok, kérlek, locsolj meg”. Természetesen a szoftver kapálni nem tud, és nem is az a cél, hogy elvonjuk a tényleges kertészkedéstől a felhasználók figyelmét. Viszont az informatika alkalmazásával lehetőség van nemcsak a kertészeti munkák naplózására és támogatására, hanem a felhasználók közötti kapcsolattartás segítésére is. Az idősek igen jelentős része nem használ közösségi alkalmazásokat, ezért ebben a megoldásban külön funkciókat terveztünk a kertészkedő közösségek informatikai támogatására. Egy kertészkedő csoport tagjai üzeneteket küldhetnek egymásnak és megoszthatnak egymással például képeket is a büszkeségeikről.
A rendszert az utóbbi két év során három helyszínen próbáltuk ki Európában, önkéntesek bevonásával: Portugáliában, Olaszországban és Belgiumban. Az egyes csoportok létszáma 20 és 60 fő között mozgott. Az önkéntesek először megismerkedtek a rendszerrel és megtanulták kezelni az alkalmazást, majd egy segítő néhány közös foglalkozást szervezett nekik egy olyan területen, ahol mindenkinek egy saját kis kert jutott. A három hónapos kísérlet alatt jutott idő a talaj előkészítésére, a magok elültetésére, a zöldségek gondozására, és végül a betakarításra is. A kísérlet előtt különféle standard szociológia mérőskálák segítségével felmértük a résztvevők szubjektív életminőségét, szociális elégedettségét, illetve érzelmi és mentális állapotukat. Ezt a mérést megismételtük a kísérlet végén, illetve legalább egy hónap kertészkedés után is, és ezt a két eredményt összehasonlítottuk.
A kísérlet eredményei összességében rendkívül pozitívak voltak. Szinte minden mérőskálán javulást tapasztaltunk, bizonyos esetekben statisztikailag is jelentős mértékben. Az alábbi ábra az olasz kísérletben mért százalékos javulásokat mutatja mérőskálánként.
Természetesen a viszonylag kis létszámú csoportok miatt csak korlátozott érvényességű következtetéseket lehet levonni. Ami a lényeg, a statisztikai elemzés szerint az észlelt életminőség a teljes vizsgálati populációban jelentősen javult a beavatkozás során. Az időskori kognitív (szellemi) teljesítmény és a kertészkedés közötti kapcsolat hasonló vizsgálatokból is ismert volt, és ez a mi vizsgálatunkban megerősödött a MOCA skála (lásd fent) több mint 10%-os átlagos javulásával. A GARDEN-pontszám a kertészkedés érzékelt előnyeit méri, így az e tekintetben bekövetkező javulás a projekt természetesen várt eredménye volt, ami azt jelenti, hogy a legtöbb önkéntesnek tetszett a kertészkedés az informatika támogatásával, és a kísérlet után jobban értékelte a kertészkedést.
Nem találtunk szoros kapcsolatot a jelentős változások és a demográfiai változók, azaz az életkor, a nem, a családi állapot/munkahelyi státusz, a kert típusa és az iskolai végzettség között. E jelenség egyik lehetséges magyarázata az, hogy a viszonylag kis csoportméretek megakadályozhatták az ilyen csoporthatások megjelenését.
Érdekesség, hogy a magasabb kezdeti önértékelés mind Olaszországban, mind Belgiumban az észlelt életminőség kisebb mértékű javulásával járt együtt, ami annak tudható be, hogy ezen önkéntesek mentális induló állapota már elégedettebb volt, ami a vizsgálat során nem tudott túl sokat javulni. Az olasz kísérlet elemzése a kognitív funkciók javulását a Turntable alkalmazás gyakoribb használatával hozza összefüggésbe. Ez utóbbit úgy is értelmezhetjük, mint a kísérlet iránti nagyobb odaadás/lelkesedés, ami a nyitott, friss elme jellemzője lehet.
Az olaszországi záróinterjúk szerint a projekt egyik fontos közvetett hatása az volt, hogy néhány önkéntes digitális írástudása javult. Az olasz önkéntesekre gyakorolt másik hatás a közösséghez tartozás érzésének kialakulása volt. A kísérletek alatt az önkéntesek különböző közösségi alkalmakat szerveztek, amelyek során házi készítésű ételeket és kávét osztottak meg, és jobban megismerkedtek egymással. Sok esetben olyan barátságok alakultak ki, amelyek a kísérlet vége után is megmaradtak.
Minderről részletesebben és alaposabban:
István Vassányi, Benedek Szakonyi, Daniela Loi, Angelika Mantur-Vierendeel, Joao Quintas, Antonio Solinas, Bojan Blažica, Luigi Raffo, Marco Guicciardi, Andrea Manca, Balázs Gaál, Ferenc Rárosi, Impact of information technology supported serious leisure gardening on the wellbeing of older adults: The Turntable project, Geriatric Nursing, Volume 55, 2024, Pages 339-345, ISSN 0197-4572, https://doi.org/10.1016/j.gerinurse.2023.12.014
Vezető kép: pexels.com