A bemutatkoznak a hallgatók című rovatunkban Tóth Erik, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának elsőéves programtervező informatikus hallgatójával beszélgettünk.
Ha tudtok olyan hallgatókról, akikről azt gondoljátok, hogy eddigi eredményeik alapján érdemes lenne bemutatni őket is kari felületeinken, írjatok egy pár soros ajánlást az illető nevével és szakjával nekünk a kommunikacio@mik.uni-pannon.hu e-mail címre, hogy fel tudjuk venni velük a kapcsolatot.
PEMIK: Örülök, hogy végül sikerült összehoznunk ezt a találkozót. Rosszban vagy az időpontokkal?
TE: Dehogy, mindig pontos vagyok, csak hétfőn barátaim látogattak meg, aztán Geszti kicsit hosszabbra nyúlt, mint terveztük, órára sem értem be végül. (nevet)
PEMIK: Pedig nem ez volt az első eset, ha jól emlékszem…
TE: Ááá, akkor nem nem bírtam felkelni, hanem az ébresztő nem szólt. Ettől még pontos vagyok. Fél évente egy hiba az belefér, nem? (nevet)
PEMIK: Ezek szerint sikerült az egyetemista életmódba alaposan belevágni…
TE: Hogyne, már első félévben, kb. 2-3 hét után felvettem a ritmust: késői fekvés, kevés alvás, heti Geszti látogatás, némi alkoholfogyasztás – minimális természetesen, hogy ne menjen a tárgyak rovására…
(telefonhívás, félszavak: nem, nincs, igen)
TE: nah meg a koleszos élet, nincs kaja. Elfelejt az ember venni, vagy lusta csinálni. Most épp a cimborám vesz nekem, azért hívott. (nevet)
PEMIK: És hogy haladsz a tanulmányaiddal?
TE: Nincs vele gond, a tanterv szerint haladok, az első félévben teljesítettem az előírt 31 kreditet. Bár a másodikban már most látom, hogy van olyan tárgy, ami nem biztos, hogy úgy sikerül, ahogy elterveztem. A szakmai tárgyakkal nincs gondom, mert szakmai iskolából érkeztem és jók az alapjaim. Mindig tanulok újat, de van mire ráépíteni.
PEMIK: Miért, hova jártál középiskolába?
TE: Csepregre jártam a Nádasdy Tamás Technikum és Kollégiumba, ahol szoftverfejlesztő és -tesztelő szakirányon tanultam. Ez kisebb intézmény, nagyságrendileg 200 tanulója van, egy 3500 fős kisvárosban található az ország nyugati határától nem messze. A szakirány miatt választottam ezt, már általános iskola 6-7. osztálya környékén tudtam, hogy ezt szeretném tanulni.
PEMIK: Igen, ez látszik is a felvételi eredményeiden, maximális 500 ponttal érkeztél hozzánk, amihez ezúton is gratulálunk. Neked ez hogyan jött össze?
TE: OSZTV-n (Országos Szakmai Tanulmányi Verseny – a szerk.) indultam szoftverfejlő irányvonalon, az első interaktív feladaton 96%-ot értem el, így továbbjutottam. A döntő Vácon volt, projektfeladatot kellett teljesíteni, illetve volt egy 3x2 órás gyakorlati feladatsor. Összességében 5. helyezést értem el, ami szakmai vizsgának minősül, az pedig alapból 400 pontot ér. Ehhez hozzájött még emelt infó érettségiért, angol nyelvvizsgáért és az OSZTV helyezésért járó pluszpont.
PEMIK: És honnan jött a Pannon Egyetem?
TE: Ismerősi körömben mindenki idejött, és jókat hallottam az intézményről, a fix kollégiumi elhelyezkedés is kecsegtető volt, tetszenek a felújított épületek, meg láttam a tantervet is, és az is szimpatikus volt. Céltudatosan akartam idejönni, voltam nyílt napon, utánajártam a szakoknak, képzéseknek. Plusz volt személyes élményem is, mert általános iskola 8. osztályosként megnyertem a PannonEnigma kódfejtő versenyt. A nyereményem egy laptop volt, amit azóta is használok, azon tanulok. (nevet)
PEMIK: Meséltél már az egyetemista életformáról és a tanulmányaidról is. Ezeken kívül is bekapcsolódtál az egyetem életébe?
TE: A beiskolázás nagyon tetszik, abban szeretnék benne maradni, amíg itt vagyok. Educatio kiállításon is nagyon jól éreztem magam. Igaz, hogy nap közben sokat kellett beszélni, de esténként, amikor összeültünk sztorizgatni az nagyon jó volt, szimpatikus társaság gyűlt össze. Nyílt nap is ezért tetszett.
PEMIK: Prog24 versenyen is indultatok, ha jól emlékszem. Azt hogyan élted meg?
TE: Jó élmény volt, bár főként a hangulat miatt és nem az elért eredmény miatt. Koleszosként a legjobb benne, hogy kapunk a rendezvény időtartama alatt végig enni… (nagyon nevet) Volt osztálytársakkal mentem oda, így jól össze tudtunk dolgozni. A verseny közben eléggé kettős érzés van benned, mert annyira álmos vagy, hogy fázol tőle, másrészt viszont végig pörget a versenyszellem.
PEMIK: Mit csinálsz a szabadidődben?
TE: Ha szabadidőm van, alszom. Nehezen megy a korán kelés. (nevet) Volt osztálytársaimmal szoros a kapcsolatom, gyakran meglátogatnak itt Veszprémben. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy autóval közlekedek, így gyakorlatilag bárhová eljuthatok. Legutóbb annyira szép idő volt, leugrottunk a Balatonhoz, megnéztünk egy kilátót.
Elkezdtem röplabdázni is, először csak az aláírás miatt, de aztán megtetszett. Eredetileg kosarazni akartam, csak annak ütközött az időpontja valamelyik órámmal.
PEMIK: Mik a terveid az egyetemen és annak elvégzése után?
TE: Már most is dolgozom, vannak projektek, amikben benne vagyok. Webalkalmazásokat fejlesztek nulláról, tervezéssel, mindennel együtt. Cégnél szeretnék elhelyezkedni, mert szerintem abból lehet a legtöbbet tanulni. A BSc-t mindenképp szeretném elvégezni, az MSc-t maximum levelezőn képzelem el, természetesen a programtervező informatikus vonalon tovább haladva.
PEMIK: És mik az első benyomásaid Veszprém városáról?
TE: Korábban csak átutazóban voltam Veszprémben, de jelenleg is maximum 2,5 km-es körben élek, ami az egyetemi városrész. Tiszta, főként egyetemistákkal találkozom, fel van újítva minden, modern a környezet. Ez mind nagyon tetszik.
Múltkor voltunk fent a várban is, akkor jártam először arra, szép volt, de újítják még, így nem láttunk mindent. Mindenesetre GPS már nem kell sehova. Az I épület 10. emeletéről könnyen meg lehet találni, mi merre van. (nevet)
PEMIK: Köszönjük szépen a beszélgetést és sok sikert kívánunk Neked a Pannon Egyetemen és a terveid megvalósításához egyaránt!
TE: Köszönöm szépen!
Az interjút készítette: Bankó Péter
Ha tudtok olyan hallgatókról, akikről azt gondoljátok, hogy eddigi eredményeik alapján érdemes lenne bemutatni őket is kari felületeinken, írjatok egy pár soros ajánlást az illető nevével és szakjával nekünk a kommunikacio@mik.uni-pannon.hu e-mail címre, hogy fel tudjuk venni velük a kapcsolatot.