fszkl logo hu

Fény- és Színtan Kutatólaboratórium (FSZKL)

Laborvezető

Szabó Ferenc, PhD, egyetemi docens
Tel: 06-88-624-609

Email:
Weblap: http://vision.uni-pannon.hu

A kutatólaboratórium tevékenysége

A Fény- és Színtan kutatólaboratórium az optikai sugárzás, a fény- és a színinger mérésével, a képi információ látásfiziológiailag és látáspszichológiailag helyes feldolgozásával foglalkozik, beleértve a számítógépes perifériák szín menedzsmentjének kérdéskörét is. A kutatás infrastrukturális hátterében Közép-Európa egyik legjobban felszerelt fotometriai laboratóriuma áll.

A kutatólaboratórium számos hazai és Európai Uniós projektben működött közre a múltban is, így a múzeumvilágítás területén a vatikáni Sixtus Kápolna új, világító dióda alapú világítási rendszerének kifejlesztése kapcsán a LED4ART projektben, a világító diódák beltéri alkalmazásának elősegítését célzó SSL4EU projektben, az alkonyi látás színképi érzékenységének jobb meghatározását célzó kutatásban a MOVE projektben és az intelligens világítódiódás autófényszóró kialakításában az ISLE projektben.

Félvezető fényforrások fotometriai, színtani vizsgálata

Világítódiódák és a belőlük épült fényforrások és világítótestek laboratóriumi (fényerősség, fényáram, fény-eloszlás, szín és színvisszaadás, élettartam és villamos/termikus tulajdonságok) vizsgálata területén a Laboratórium felkészült. Ilyen jellegű vizsgálatokat több nemzetközi és hazai program keretében végzett, illetve végez. Ezek közül is kiemelkedik a nemzetközi együttműködés keretében készített LED-es autófényszóró fejlesztése, és a hazai díjnyertes közvilágítási lámpatest fejlesztéséhez való hozzájárulás, valamint új színhűség meghatározási módszer kidolgozása.

Látás-pszichofizikai vizsgálatok

A laboratóriumi vizsgálataink alapján energiahatékony belső-, és kültéri világítási rendszerek kerültek kifejlesztésre, nemzetközi projektek keretében dolgoztunk ki lakásvilágítás számára optimalizált LED-es fény-forrást. Másik projekt keretében dolgozunk múzeum világítás számára energiahatékony, optimális szín-megjelenést biztosító és egyben a festményeket nem károsító világítást. A laboratórium korszerű eszközparkja lehetővé teszi akár valós, akár megjelenített terekben történő tekintetkövető kísérletek végrehajtását is.

Alapkutatási tevékenységeink

A laboratórium tevékenységei között az alapkutatási tevékenységek is nagy hangsúllyal szerepelnek. Kutatjuk a világosság-észlelet jobb leírási módját, az alkonyi látásra vonatkozó pszichofizikai vizsgálataink alapján került kidolgozásra egy új nemzetközi szabvány, mely hozzájárulhat a közvilágítási rendszerek energiahatékonyabb formájának kidolgozásához. Új színharmónia rendszert dolgoztunk ki, és aktívan részt veszünk a színingerek leírására vonatkozó szabványos színinger megfeleltető függvények új, a mai kor igényeinek megfelelő változatának kifejlesztésében is.

A Kutatólaboratórium nyitott a tématerületébe tartozó vizsgálatok végzésére, kutatási projektekben való közreműködésre.

Válogatott publikációk

  • F. Szabó, P. Bodrogi, J. Schanda: Experimental Modelling of Colour Harmony, Color Research and Application 2010, 35:1, 34-49, impakt faktor: 0.753 (2010), 10.1002/col.20558, ISSN: 0361-2317, Online ISSN: 1520-6378
  • P. Csuti, J. Schanda: Colour matching experiments with RGB-LEDs, Color Research and Application 33:(2) pp. 108-112. (2008) impakt faktor: 1.0
  • F. Szabó, P. Bodrogi, J. Schanda: A Colour Harmony Rendering Index Based on Predictions of Colour Harmony Impression, Lighting Research and Technology 2009 41: 165-182., impakt faktor: 1.256 (2009), Online ISSN: 1477-0938 Print ISSN: 1477-1535
  • F. Szabó, P. Csuti, J. Schanda: Spectrally tuneable LED Lighting Simulator Laboratory Room at University of Pannonia, Przeglad-Elektrotechniczny 2013, impakt faktor: 0.244 (2011), ISSN 0033-2097
  • J. Schanda, P. Csuti, F. Szabó, P. Bhusal, L. Halonen: Introduction to a study of preferred colour rendering of light sources, Lighting Research and Technology 2015 47:1 28-35., impakt faktor: 1.691 (2014), Online ISSN: 1477-0938 Print ISSN: 1477-1535
  • J. Schanda, P. Csuti, F. Szabó: Colour fidelity for picture gallery illumination, Part 1: Determining optimum LED spectrum, Lighting Research and Technology 2015 47:5 513-521, impakt faktor: 1.691 (2014), Online ISSN: 1477-0938 Print ISSN: 1477-1535
  • P. Csuti, A. Fáy, J. Schanda, F. Szabó, V. Tátrai: Colour fidelity for picture gallery illumination, Part 2: Test sample selection - museum tests, Lighting Research and Technology, 2015 47:5 522-532, impakt faktor: 1.691 (2014), Online ISSN: 1477-0938 Print ISSN: 1477-1535
  • F. Szabó, R. Kéri, J. Schanda, P. Csuti, E. Mihálykó Orbán: A study of preferred colour rendering of light sources: Home Lighting, Lighting Research and Technology, 2016 48:2 103-125, impakt faktor: 1.691 (2014), Online ISSN: 1477-0938 Print ISSN: 1477-1535
  • F. Szabó, R. Kéri, A. Wilm, J. Schanda, P. Csuti, E. Baur: A study of preferred colour rendering of light sources: Shop Lighting, Lighting Research and Technology, 2016 48:3 286-306, impakt faktor: 1.691 (2014), Online ISSN: 1477-0938 Print ISSN: 1477-1535
  • J. Schanda, P. Csuti, F. Szabó: A new concept of colour fidelity for museum lighting, LEUKOS: The Journal of the Illuminating Engineering Society of North America, Colour Rendering Issue, 2014, impact factor: 0.958 (2014), DOI: 10.1080/15502724.2014.978503

A kutatólaboratórium vezetőjének bemutatása

feri vagottSzabó Ferenc a Pannon Egyetem docense a Veszprémi Egyetemen szerzett okleveles mérnök-informatikus, majd a Pannon Egyetemen villamosmérnök diplomát. A Pannon Egyetem Virtuális Környezetek és Fénytani Kutatólaboratóriumában Professzor Schanda János témavezetésével modern fényforrások színminőségi kérdéseivel foglalkozott, ebből írta PhD disszertációját is. A „Virtuális Környezetek és Fénytan Kutatólaboratórium”, korábban „Szín és multimédia Laboratórium” munkatársa, kutatási témák, hazai és EU-s projektek, ipari együttműködések vezetője. A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE) több technikai bizottságának tagja, amelyek a fény és színtan alapvető kérdéseinek tisztázásán dolgoznak. 2009-ben a brit Society of Light and Lighting Leon Gaster díját nyerte, 2015-ben az MTA VEAB kiemelkedő ifjú kutatója. Az amerikai Color Research & Application, Optics Express és a brit Lighting Research & Technology folyóiratok bíráló bizottságának tagja.

A kutatólabor tevékenysége
A Szenzorhálózatok kutatólabor kutatási irányai részben elméleti (alap-) kutatásokat, részben alkalmazott kutatásokat tartalmaznak. Az alapkutatási témák meghatározó témakörei a szenzorhálózatos mérések, lokalizáció, szinkronizáció és energiahatékony működés problémái köré csoportosulnak, míg az alkalmazott kutatások – az alapkutatások eredményeire támaszkodva – az aktuális projektek által támasztott igényeket elégítik ki.

Kutatási eredmények


Lokalizáció szenzorhálózatok segítségével:
• Új távolságmérés alapú pozícionáló algoritmusokat dolgoztak ki nagyszámú, de szerény pontosság igényű mérés alapján. A javasolt közel optimális becslési módszer képes tolerálni a szenzorok zaj-jellegű hibái mellett akár nagyszámú hibás mérési eredmény jelenlétét is, amelyek a távolságmérés jellegéből (pl. visszaverődések, visszhangok) valós körülmények között természetszerűen adódnak.
• A hagyományos távolságmérési eljárások a becslőt általában valamilyen jel ismert terjedési sebessége vezetik vissza (hang, vagy elektromágneses hullám). A laboratóriumban egy alternatív módszer, a rádióinterferencia segítségével új pozícióbecslési, illetve követési eljárásokat dolgoztak ki.

Szenzorhálózatok alkalmazáscentrikus szinkronizációja:
• A jelenlegi általános célú szinkronizációs algoritmusok sok esetben nehezen alkalmazhatók speciális alkalmazási feltételek mellett, illetve feleslegesen nagy terhelést jelenthetnek a hálózat számára, különösen alacsony energiafelhasználású rendszerekben. Ezért speciális alkalmazáscentrikus szinkronizációs algoritmusokat dolgoztak ki, melyek kis terhelést jelentenek a hálózat számára
• A kifejlesztett algoritmusok tulajdonságait elméleti módszerek segítségével elemezték és analizálták, így az algoritmusok alkalmazási környezetben való felhasználásakor azok konvergencia- és performanciatulajdonságai garantálhatók.

Hatékony mérési eljárások elosztott mérőrendszerekben:
• A szenzorhálózatok által nyújtott masszívan elosztott mérési lehetőségek, illetve az szenzorhálózati eszközök által támasztott követelmények (alacsony mérési pontosság, erősen korlátos számítási kapacitás, korlátos kommunikációs lehetőségek) új típusú mérési eljárások kidolgozását teszik lehetővé, illetve követelik meg. A laboratóriumban a „hagyományos" mérési feladatokon túl a speciális megrendelői igények alapján több speciális mérési eljárás kidolgozására került sor a következő szenzorok felhasználásával:

  • akusztikus szenzorok (detektálás, követés, osztályozás)
  • rezgésérzékelők (detektálás, sebességbecslés)
  • mágneses érzékelők (detektálás, osztályozás)

Szenzorhálózatok energiahatékony működtetése:
• Valós ipari és mezőgazdasági felhasználások során kritikus a hálózat élettartama, amit a rendelkezésre álló véges energiaforrásokból (tipikusan elemek, akkumulátorok) kell biztosítani. Ezért a kis kitöltésű működés elengedhetetlen feltétele az ilyen hálózatoknak (ilyenkor a szenzorok az idő legnagyobb részét kis energiafelhasználású „alvó" állapotban töltik és csak rövid időszakokra ébrednek fel, amikor is a mérési, kommunikációs, számítási és beavatkozási feladatokat elvégzik. A laboratóriumban valós alkalmazási feladatokra fejlesztettek ki extrém alacsony (<0.1%) kitöltési tényezőt lehetővé tevő middleware szolgáltatásokat.
• A laboratórium munkatársai ipari és mezőgazdasági célokra magas energiahatékonysági igényeket kielégítő alkalmazásokat fejlesztettek ki.


A kutatólaboratórium vezetőjének bemutatása
Dr. Simon Gyula a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerezte villamosmérnöki oklevelét 1991-ben, majd ugyanitt PhD fokozatot szerzett (Summa Cum Laude minősítéssel) 1998-ban. Dolgozott a BME Méréstechika és Információs Rendszerek Tanszékén és a Vanderbilt Egyetem ISIS (Institute for Software Integrated Systems) intézetében. 2005 óta a Pannon Egyetem Rendszer- és Számítástudományi Tanszékén dolgozik egyetemi docensként. Tudományos pályafutása alatt számos szenzorhálózatokkal és lokalizációval kapcsolatos hazai és nemzetközi projektben vett részt kutatóként, illetve projektvezetőként, publikációira több mint 1000 független nemzetközi hivatkozás érkezett.

Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE

A kutatólabor tevékenysége:

A Szenzorhálózatok kutatólabor kutatási irányai részben elméleti (alap-) kutatásokat, részben alkalmazott kutatásokat tartalmaznak. Az alapkutatási témák meghatározó témakörei a szenzorhálózatos mérések, lokalizáció, szinkronizáció és energiahatékony működés problémái köré csoportosulnak, míg az alkalmazott kutatások – az alapkutatások eredményeire támaszkodva – az aktuális projektek által támasztott igényeket elégítik ki.

Kutatási eredmények:

Lokalizáció szenzorhálózatok segítségével:

·         Új távolságmérés alapú pozícionáló algoritmusokat dolgoztak ki nagyszámú, de szerény pontosság igényű mérés alapján. A javasolt közel optimális becslési módszer képes tolerálni a szenzorok zaj-jellegű hibái mellett akár nagyszámú hibás mérési eredmény jelenlétét is, amelyek a távolságmérés jellegéből (pl. visszaverődések, visszhangok) valós körülmények között természetszerűen adódnak.

·         A hagyományos távolságmérési eljárások a becslőt általában valamilyen jel ismert terjedési sebessége vezetik vissza (hang, vagy elektromágneses hullám). A laboratóriumban egy alternatív módszer, a rádióinterferencia segítségével új pozícióbecslési, illetve követési eljárásokat dolgoztak ki.

Szenzorhálózatok alkalmazáscentrikus szinkronizációja:

·         A jelenlegi általános célú szinkronizációs algoritmusok sok esetben nehezen alkalmazhatók speciális alkalmazási feltételek mellett, illetve feleslegesen nagy terhelést jelenthetnek a hálózat számára, különösen alacsony energiafelhasználású rendszerekben. Ezért speciális alkalmazáscentrikus szinkronizációs algoritmusokat dolgoztak ki, melyek kis terhelést jelentenek a hálózat számára

·         A kifejlesztett algoritmusok tulajdonságait elméleti módszerek segítségével elemezték és analizálták, így az algoritmusok alkalmazási környezetben való felhasználásakor azok konvergencia- és performanciatulajdonságai garantálhatók.

Hatékony mérési eljárások elosztott mérőrendszerekben:

·         A szenzorhálózatok által nyújtott masszívan elosztott mérési lehetőségek, illetve az szenzorhálózati eszközök által támasztott követelmények (alacsony mérési pontosság, erősen korlátos számítási kapacitás, korlátos kommunikációs lehetőségek) új típusú mérési eljárások kidolgozását teszik lehetővé, illetve követelik meg. A laboratóriumban a „hagyományos” mérési feladatokon túl a speciális megrendelői igények alapján több speciális mérési eljárás kidolgozására került sor a következő szenzorok felhasználásával:

o   akusztikus szenzorok (detektálás, követés, osztályozás)

o   rezgésérzékelők (detektálás, sebességbecslés)

o   mágneses érzékelők (detektálás, osztályozás)

Szenzorhálózatok energiahatékony működtetése:

·         Valós ipari és mezőgazdasági felhasználások során kritikus a hálózat élettartama, amit a rendelkezésre álló véges energiaforrásokból (tipikusan elemek, akkumulátorok) kell biztosítani. Ezért a kis kitöltésű működés elengedhetetlen feltétele az ilyen hálózatoknak (ilyenkor a szenzorok az idő legnagyobb részét kis energiafelhasználású „alvó” állapotban töltik és csak rövid időszakokra ébrednek fel, amikor is a mérési, kommunikációs, számítási és beavatkozási feladatokat elvégzik. A laboratóriumban valós alkalmazási feladatokra fejlesztettek ki extrém alacsony (<0.1%) kitöltési tényezőt lehetővé tevő middleware szolgáltatásokat.

·         A laboratórium munkatársai ipari és mezőgazdasági célokra magas energiahatékonysági igényeket kielégítő alkalmazásokat fejlesztettek ki.

A kutatólaboratórium vezetőjének bemutatása

Dr. Simon Gyula a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán szerezte villamosmérnöki oklevelét 1991-ben, majd ugyanitt PhD fokozatot szerzett (Summa Cum Laude minősítéssel) 1998-ban. Dolgozott a BME Méréstechika és Információs Rendszerek Tanszékén és a Vanderbilt Egyetem ISIS (Institute for Software Integrated Systems) intézetében. 2005 óta a Pannon Egyetem Rendszer- és Számítástudományi Tanszékén dolgozik egyetemi docensként. Tudományos pályafutása alatt számos szenzorhálózatokkal és lokalizációval kapcsolatos hazai és nemzetközi projektben vett részt kutatóként, illetve projektvezetőként, publikációira több mint 1000 független nemzetközi hivatkozás érkezett.

A kutatólaboratórium tevékenysége

A laboratórium a korszerű mérés-, és információs technológia eszköztárával segíti az egészségügy feladatainak megoldását. A kutatási kapacitás jelentős hányada az agy- és a kardiovaszkuláris rendszer noninvazív diagnosztikája köré csoportosul, az ún. bioelektromos képalkotó eljárások alkalmazásával. A kutatólaboratórium tevékenységének fontos része a táplálékbevitel sok komponensre kiterjedő analízise és szintézise, valamint az otthoni ellátást segítő távdiagnosztikai és terápiás egységeket tartalmazó intelligens informatikai rendszer fejlesztése és kutatása. A témák kidolgozását NKTH, NTP, és EU támogatások és pályázati források biztosítják. Az interdiszciplináris kérdések szakszerű kezelése érdekében a kutatólaboratórium intenzíven együttműködik az ipar és az egészségügy egyes intézményeivel (pl. GE Healthcare Hungary, SOTE Kardiológiai Központ, Innomed Zrt., valamint a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház).

eu1


Kutatási eredmények

Bioelektromos képalkotó eljárások informatikai, modellezési és jelfeldolgozási kérdéseinek kutatása területén belül a következő eredmények születtek:

Az elektrokardiológiai képalkotás méréstechnikai megoldásainak kidolgozása

Az EKG mapping típusú hirtelen szívhalál rizikóelemzés módszereinek kidolgozása statisztikai és modellezéses eljárással

Új módszer megalkotása az " ill-posed" kardiológiai inverz feladat megoldásához

Vizsgálatok valós test és szívmodellek felhasználásával, az előbbi két téma során nyert eredmények validálása érdekében

Táplálkozástudományi analízis/szintézis területén elért eredmények:

A mesterséges intelligencia módszereinek alkalmazása az étkezési szokások analizálására, személyre szabott étkezésterv szintetizálása

Távdiagnosztikai rendszerek kutatásának témakörében elért eredmények:

Tudásmodellek alkalmazása intelligens otthoni monitorozó rendszerek létrehozása érdekében.

Nagy egészségügyi adatbázisok vizsgálata az optimális betegutak feltárása érdekében.

 

A kutatólaboratórium vezetőjének bemutatása

thumb kozmann-gyorgyKozmann György okleveles villamosmérnök (BME, 1964), C.Sc. (1981), MTA doktora (2001), egyetemi tanár (Pannon Egyetem), a Műszaki Informatikai Kar Egészségügyi Informatikai Kutató-Fejlesztő Központjának vezetője. 1998 óta a Pannon Egyetem főállású oktatója, részmunkaidőben azMTA MFAtudományos tanácsadója. Több akadémiai bizottság, ill. nemzetközi szervezetek vezetőségének tagja. ANeumann János Számítógép-tudományi Társaság Orvosbiológiai Szakosztályának elnöke, az IME egészségügyi vezetők szaklapjának főszerkesztője. Szakmai érdeklődési területei közé tartozik az egészségügyi információs rendszerek, bioelektromos jelenségek mérése és értelmezése, valamint a távdiagnosztika.

A Kutatólaboratórium tevékenysége

A bioelektromos képalkotást a nagy időbeli felbontású (0.5 msec) sokcsatornás EEG készülékek teszik lehetővé. A laboratóriumban 128 csatornás elvezetésre adaptálták az sLORETA feldolgozási rendszert, és kifejlesztettek egy új, az agyi folyamatok lényegét kiemelő Laplace térképezési módszer alapján működő képalkotó módszert (single channel activity Laplacian map, SICAL), amellyel a motoros működést kutatják. A kutató munka egyrészt az adatfeldolgozás elméleti és módszertani fejlesztésére irányul, így az inverz számítás alkalmazására, a forrás jellemzésére, a genetikus algoritmusok alkalmazhatóságának kutatására, kauzalitásra irányuló matematikai modellek kidolgozására. Másrészt az új módszer lehetőségeit kihasználva az agyműködést új paradigmákkal vizsgálják (mozgás, beszédértés, problémamegoldó gondolkodás megjelenítése), oszcilláló hálózatok hierarchiájának feltárása.

Kutatási eredmények

  • A regisztrálás során keletkező műtermékek szűrésének új módszere Egy új EEG alapú funkcionális képalkotó módszer
  • A lényegkiemelés optimalizált algoritmusának beállítása
  • A módszerek  már ismert technikákkal (fMRI, LORETA) történő validálása
  • A dipol irányának hatásvizsgálata fejmodellen illetve a zaj-jel viszonyokat elemzése
  • A frekvenciafüggés jelentőségének vizsgálata
  • Az életkorfüggő aktivitási mintázat elsőként végzett vizsgálata az ujjbillentési paradigmában
  • A kezesség meghatározásának új módszere
  • A mozgásszerveződés változásának jellemzése a stroke utáni állapotban az aktivált csatornák eloszlása alapján

A kutatólaboratórium vezetőjének bemutatása

Nagy Zoltán ideg-elmegyógyász kutató, neurológus, egyetemi tanár. Orvostudományok kandidátusa címet szerzett 1981-ben, az MTA doktora 1992 óta. A Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem neurológia tanszékét vezette 2000-től az egyetem megszűnéséig. Az Agyérbetegségek Országos Központjának igazgatója 1993-tól, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetnekigazgatója 2002-től egészen az intézet megszűnéséig. 2008 óta a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának professzora, valamint a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Intézetében tudományos igazgató helyettes. 280 magyar és idegen nyelvű közleménye jelent meg, egyesített impaktfaktora 265.314, citációs indexe meghaladja a 2200-at. Az MTA Orvosi Osztályának választott tagja, valamint az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának tagja. A Pannon Egyetem Informatikai Tudományok Doktori Iskolájának törzstagja, a SOTE Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola programvezetője. Közvetlen irányítása mellett 21 hallgató védte meg tézisét.  Fő kutatási területei az agyműködés mezoszkopikus szintű kutatása, valamint az agyi plaszticitás vizsgálata.

A kutatólaboratórium tevékenysége

A kutatólaboratórium az optikai sugárzás, a fény- és a színinger mérésével, a képi információ látásfiziológiailag és látáspszichológiailag helyes feldolgozásával, a multimédiás és virtuális megjelenítés informatikai kérdéseivel és alkalmazásaival foglalkozik, beleértve a számítógépes perifériák szín managementjének kérdéskörét is. Ennek érdekében kutatásokat végeznek az optikai sugárzásnak az emberi látás szempontjából optimális meghatározása területén, és vizsgálják a képi információnak virtuális környezetben az emberre gyakorolt hatását. Kiemelt téma az emberi látásnak az alkonyi körülmények közötti színképi érzékenységének meghatározása, a virtuális világokba történő emberi beleélés (Presence) kérdése, a színvisszaadás problematikája, a fényforrás színképi optimalizálás témaköre, különös tekintettel a modern fényforrásokra (világító diódákra) és a szín-memória kérdésköre. Az egyes kutatási területek gyakorlati alkalmazása, így a virtuális világok megvalósításának eredményei felhasználásra kerülnek a speciális szükségletű és fogyatékkal élő felhasználók rehabilitációjánál és az emberibb életkörülmények biztosításához szükséges szoftverek kidolgozásánál. Az alkonyi látás eredményei a biztonságosabb közlekedéshez nyújthatnak támpontot, a színvisszaadás vizsgálatok pedig a kellemesebb színhatású és energiatakarékos mesterséges világítások készítéséhez segíthetnek hozzá. A fényforrás színképi optimalizálása egyes felhasználói csoportok (pl. idősek) vagy feladatok (beltéri munkavégzés, éjszakai munkavégzés, színdiszkrimináció) számára eredményezhet az adott felhasználói csoport vagy feladat szempontjából ideális színképi összetétellel rendelkező fényforrást. Fontos kutatási területük közé tartozik a multimédia, virtuális valóság és „Design for All” (univerzális tervezés, azaz mindenki számára akadálymentes kezelőfelületű szoftverek) elmélete és gyakorlati felhasználása, amely területen kutatási és fejlesztési projekteket is folytatnak. A kutatás és fejlesztés elsődleges területe a rehabilitáció és az oktatás.

A kutatólaboratórium számos hazai és Európai Uniós projektben működött közre a múltban is, így az alkonyi látás színképi érzékenységének jobb meghatározását célzó kutatásban és az intelligens világítódiódás autófényszóró kialakításában. Jelenleg is mind az EU-s, mind a Nemzeti Innovációs Hivatal által támogatott projektek konzorciumi tagja, amelyek a világító diódás belsőtéri, illetve közúti lámpatestek kidolgozásán, jobb, kellemesebb, biztonságosabb és energiahatékonyabb világítások megvalósításán dolgozik.


Kutatási eredmények

A kutatólaboratórium eredményei az alapvető látás-pszichofizikai felismerésektől a világító diódák alkalmazásáig és a virtuális környezetek rehabilitációban és oktatásban való felhasználásáig terjednek.

A látás-pszichofizika területén kiemelt fontosságú az erősen metamer színingerek jobb színmetrikai leírása, amelynek elsősorban a LED-ek alkalmazása területén van nagy jelentősége, továbbá tisztázza a mezopos fotometria alapösszefüggéseit és a káprázás színképi érzékenység-eloszlásának meghatározását. Nemzetközileg hasznosított eredmények születtek a színvisszaadás és színpreferencia, a színharmónia-meghatározás, valamint a rövid és hosszú távú színmemória-vizsgálat területén.

A virtuális környezetek és multimédiakutatás eredményei közül az informatika ezen új eszközei kiemelkedő jelentőséggel bírnak a rehabilitáció és oktatás területén, valamint a mindenki számára hozzáférhető tervezés (design for all) vonalán tett kutatások esetében. Az előbbieknek köszönhetően jöttek létre pl.a tanulásában akadályozott értelmi sérült fiatalok munkába állását és önálló életvitelét támogató programok, vagy a különböző weboldalakon a fogyatékos felhasználók számára jelentkező olvasási nehézségek kiküszöbölését elősegítő ellenőrző eljárások.

 

A kutatólaboratórium vezetőjének bemutatása

thumb schanda-janosSchanda János a Pannon Egyetem professor emeritusa a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett fizikusi diplomát. Az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetében ZnS elektrolumineszcenciával foglalkozott, ebből írta kandidátusi disszertációját is. Az MTA a színvisszaadás területén végzett munkáját a Műszaki Tudományok Doktora fokozat odaítélésével honorálta. Az MTA-MFKI-ból az Optika-Elektronika Főosztály vezetőjeként ment nyugdíjba, és csatlakozott az akkori Veszprémi Egyetemen alakult informatikai kutatáshoz, ahol egy ideig a Képfeldolgozás és Neuroszámítógépek Tanszéket vezette. Ismételt nyugdíjba vonulását követően a „Virtuális Környezetek és Fénytan Kutatólaboratórium”, korábban „Szín és multimédia Laboratórium” vezetője. A ’90-es években a Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE) titkáraként, majd műszaki vezetőjeként is dolgozott. A bizottság különböző tiszteletbeli pozícióit tölti be közel húsz éve. Számos műszaki bizottságot vezetett, illetve vezet, amelyek a fény és színtan alapvető kérdéseinek tisztázásán dolgoznak. A CIE „De Boer pin”-el, a British Colour Society „Newton Medal”-al tüntette ki.  2009-ben a magyar Világítástechnikai Társaság (VTT) örökös tiszteletbeli elnökének választotta. Schanda János az Optical Society of America, a Society for Imaging Science and Technology valamint számos, a fény és szín vizsgálata területén működő hazai szakmai szervezetnek tagja. Az amerikai Color Res. & Appl, a brit Lighting Research & Technology, az orosz Light and Engng. és a japán Journal of Light & Visual Environment folyóiratok szerkesztőbizottságának, illetve nemzetközi tanácsadó bizottságának tagja.

A kutatólaboratórium tevékenysége

A kutatások főként olyan egész és vegyes egész matematikai programozási feladatok osztályaival foglalkoznak, amelyek összetett folyamatok és rendszerek elemzését, tervezését, optimalizálását és döntéstámogatását szolgálják. Az alkalmazások köre a sejten belüli folyamatoktól, az ipari gyártó rendszereken át, a teljes ellátási láncok vizsgálatáig terjed. Az elméleti hátteret a folyamatok koncepcionális tervezéséhez a P-gráf módszertan, az ütemezéséhez és erőforrás allokációjához az S-gráf módszertan adja. Mindkét módszertan a kutatólaboratóriumot alapító Friedler Ferenc professzor nevéhez kötődik. A módszertanok a teljes alkotó folyamatot – matematikailag bizonyítottan helyes módon – szoftveresen támogatják a feladat megfogalmazásától, a modellezésen és modellelemzésen át, egészen a legjobb megoldások gyakorlati értelmezéséig. A kutatólaboratóriumban kidolgozott szoftverek nem csak garantálják a gyakorlati feladatok legjobb megoldásainak generálását, de futási időben is versenyképesek a piacvezető optimalizáló szoftverekkel.

 

Kutatási eredmények

A kutatólaboratórium eredményei gyakorlati szempontból az ipari és üzleti folyamatok algoritmikus elemzése, optimalizálása témakörébe sorolhatóak. A kutatólaboratórium nevéhez kapcsolódik a folyamattervezésre és optimalizálásra kidolgozott P-gráf módszertan, illetve az ütemezésre és erőforrás allokációra alkalmas S-gráf módszertan. A módszertanok kidolgozása során az azok eredményeként születő eljárásokat minden esetben megvalósították és valós ipari feladatokon tesztelték. A szakirodalomban szereplő legkorszerűbb eredményekkel összevetésben gyakran javasoltak az ismerteknél jobb megoldásokat, hatékonyabb algoritmusokat, és olyan feladatok megoldó módszereit is, amelyek más módszerekkel nem kezelhetőek. Többször publikálták mások hibás eredményeinek javítását a helyes megoldást garantáló eljárással együtt.

A közelmúltban a módszertanok több üzleti alkalmazása valósult meg K+F projektek során. Informatikai megoldások készültek S-gráf módszertan alapján üzleti folyamatok előzetes kockázatelemzésére, P-gráf módszertan felhasználásával pedig logisztikai folyamatok optimalizálására. Ilyen rendszereket alkalmazhatnak például utazási irodák erőforrás szervezésénél, napilapok kiszállításának fuvarszervezése során, vagy erőmű beszállítók ütemezése esetében.

 

A kutatólaboratórium vezetőjének bemutatása

Friedler Ferenc okleveles matematikus (József Attila Tudományegyetem, 1977), CSc (műszaki kémia, TMB, 1990), “dr. Univ.” (József Attila Tudományegyetem, TTK, Szeged, 1991), DSc (műszaki kémia, MTA, 1995), Dr. habil (műszaki informatika, Veszprémi Egyetem, 1999). Számos kitüntetéssel rendelkezik: Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje 2003, Kalmár László-díj 2003, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere emlékplakett 2004, Veszprém Megyei Prima Primisszima Díj, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége 2006, Polinszky-díj 2006, Neumann János-díj 2007, Gábor Dénes-díj 2008, VEAB ezüst emlékplakett 2009, Széchenyi-díj 2010, Bolyai emlékplakett 2010, Egerváry Jenő emlékplakett 2010. Friedler Ferenc Veszprémben született és tanulmányai után friss diplomásként került ismét Veszprémbe az MTA Műszaki Kémiai Kutatóintézetébe, amely ma a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának is helyet adó I épületben található. A Műszaki Informatikai Kar alapító dékánja és az annak elődjét jelentő kari jogállású önálló intézet alapító igazgatója, 2011-től a Pannon Egyetem rektora. Szakmai életútjának meghatározó elemeként L. T. Fan professzor meghívására 1991-től másfél évet töltött az Egyesült Államokban, eközben publikálták a - számos mérnöki optimalizálási feladat megoldásának kulcsát jelentő - P-gráf módszertant. A módszertan nemzetközi elismertségének köszönhetően Friedler Ferenc és munkatársai azóta folyamatosan számos felkérést kapnak olyan nemzetközi kutatásokban való részvételre, ahol nagy bonyolultságú folyamatok vizsgálatához egyedi hatékonyságú eszközök kidolgozására van szükség. Egy ilyen meghívás eredményeként született 1999-ben az S-gráf módszertan ütemezési feladatok megoldására is.

További információk: http://www.dcs.uni-pannon.hu/CAPO/http://www.p-graph.comhttp://www.s-graph.com

A kutatólaboratórium tevékenysége

Az operációkutatás a modern döntéstámogatás legfontosabb támasza. Az Operációkutatási Kutatólaboratórium fő célkitűzése ennek a viszonylag új tudományágnak az alkotó művelése. Az operációkutatás a matematikán és számítástudományon alapul.

Főbb kutatási területei közé tartozik:

az optimalizálás fontos ágainak elméleti és gyakorlati továbbfejlesztése, elsősorban nagyméretű lineáris és hálózati, kevert egészértékű és nemlineáris optimalizálás,

optimalizációs modellezés elmélete és gyakorlata,

a bizonytalanság modellezése, érzékenységi vizsgálatok,

 robusztus optimalizáló algoritmusok tervezése és implementálása,

implementációs technológia,

alkalmazási projektek, mint például VLSI tervezés, nukleáris fűtőelemek cseréjének és radioterápiás kezelések optimalizálása, optimális elektromossági portfolió tervezése, mérnöki tervezések optimalizálása, továbbá bioelektromos képalkotás optimalizációs módszerekkel.

 

Kutatási eredmények

A kutatólaboratórium vezetői egyben az általuk művelt témakörök nemzetközi szintű meghatározó kutatói. Alapvető eredményeket értek el az optimalizálási algoritmusok két legfontosabb családjának, a szimplex módszer és a belső pontos módszerek elméleti és gyakorlati továbbfejlesztése területén. Mindezeknek köszönhetően ma már nagyon nagyméretű optimalizálási feladatokat lehet igen hatékonyan megoldani. Eredményeiket a legsikeresebb kommerciális optimalizáló rendszerek készítői is átvették. Fontos eredmények születtek a hálózati optimalizálás, kevert egészértékű, kvadratikus, konikus kvadratikus, szemidefinit és sima nemlineáris optimalizálás területén is. Sikeres kutatási tevékenységet tudhatnak magukénak továbbá a dualitás elmélete és a vonatkozó számítási módszerek kutatás-fejlesztésének esetében is.

A kutatólaboratórium vezetőinek bemutatása

thumb maros-istvanMaros István, matematikus (Eötvös Loránd Egyetem TTK, Budapest) egyetemi tanár, a matematika tudomány kandidátusa (1981) és az MTA doktora (2006). Mielőtt 2006-ban a Pannon Egyetemre került, 11 évig a londoni Imperial College számítástudományi tanszék professzora volt. Tudományos érdeklődési körébe tartozik a lineáris, egészértékű és nemlineáris programozás, hálózati optimalizálás, az optimalizálás számítástechnikai módszerei, az optimalizációs software implemetációs technológiája és az operációkutatás alkalmazásai. Az 1970-es évektől 12 optimalizáló rendszer főkonstruktőre volt, amelyek minden esetben koruk élvonalát jelentették és a szerző elméleti eredményeire épültek. A Computational Management Science folyóirat alapító szerkesztője, associate szerkesztő több nemzetközi és hazai szakfolyóiratnál és könyvsorozatnál.

 

thumb terlaky-tamasTerlaky Tamás, matematikus (Eötvös Loránd Egyetem TTK, Budapest, 1979) egyetemi tanár, egyetemi doktor (1981 ELTE TTK, Budapest), kandidátus (1985) és az MTA doktora (2005). Holland, kanadai és amerikai jóhírű egyetemek oktatója volt. A McMAster University School of Computational Engineering and Science iskolájának alapító igazgatója volt.  Az Optimization and Engineering folyóirat alapító főszerkesztője, hét folyóirat associate szerkesztője, továbbá konferenciák elnöke, szervezője,  és megkülönböztetett meghívott előadó a világ minden táján. Számos szakmai szervezet tagja és korábbi elnöke, valamint a Fields Institute Fellow-ja. Terlaky érdeklődési körébe tartoznak a nagy hatékonyságú optimalizálási módszerek, valamint az optimalizációs software és a mérnöki optimalizálás.

1. oldal / 2

thumb eu-kezikonyvbol
thumb magyarorszag megujul
thumb szechenyi-720x250
Copyright © 2017 Pannon Egyetem, minden jog fenntartva!
Sitemap

Az oldal cookie-t használ a felhasználói élmény javítása érdekében. Elfogadásával hozzájárul a cookie-k gyűjtéséhez. A cookie-król bővebben: wiki.